Pincészetünket az egyik leghíresebb magyar szőlész, Teleki Zsigmond alapította, az Ő öröksége ma is meghatározó birtokunk távlati céljaiban és mindennapi életében egyaránt. A múlt értékei mellett a jelen és a jövő ugyanolyan fontos számunkra. Lendület és lelkesedés, elegancia és szenvedély: mi ezeket zárjuk palackba.
Teleki Zsigmond
Teleki Zsigmond élete és munkássága
Villányi borász, szőlőtermesztő volt, aki megmentette Magyarország szőlőtermesztését a filoxéra vésztől, és ezzel együtt megújította az alanynemesítést és a bortermelést hazánkban.
Teleki Zsigmond 1854-ben született Taussig Zsigmond néven, egy szegény zsidó kiskereskedő fiaként. Apja villányi fűszerüzlete nem biztosította a taníttatása költségeit, ezért Zsigmond fiatalon Pestre szökött, ahol munka mellett elvégezte a középiskolát.
Később Bécsbe, majd Würzburgba került, ahol egy borkereskedő mellett dolgozott. Bejárta Európa bortermő vidékeit, és elsajátította az akkor korszerű borászati ismereteket. Személyesen tapasztalta meg a filoxéra pusztítását és az ellene folytatott védekezési kísérleteket. 27 évesen, 1881-ben hazatért, hogy Pécsen és Villányban borászkodásba kezdjen, és saját kereskedőcéget alapítson.
Teleki Zsigmond Jó bort nem lehet elhivatottság nélkül készíteni
A filoxéravész és a magyar szőlőgazdaság megújulása Villányban
A magyar szőlő- és borgazdaság legnagyobb problémáját az 1870-es évek közepétől a filoxéravész jelentette, amely 1872-ben jelent meg Magyarországon. 1875-ben még 335 ezer hektárnyi szőlőterület volt, de a következő két évtized során ennek kétharmada elpusztult, egyes borvidékek pedig örökre eltűntek. Teleki Zsigmond hazatérésének évében jelent meg Villányban a filoxéra, mely problémára megoldást keresett, és arra törekedett, hogy megtalálja annak ellenszerét. Magoncokat hozott, majd kísérleti telepet létesített, ahol amerikai alanyokat szaporított és nemesített. Célja egy olyan mésztűrő, korai érésű alanyfajta szelektálása volt, amellyel helyreállíthatók a meszes talajú ültetvények, ellenáll a filoxérának, és megfelelő mennyiségű és minőségű termést hoz.
10 kg, egy francia telepről származó szőlőmagból természetes hibrideket szelektált, amelyek kihajtottak a pécsi meszes talajban. 3000 tő szőlőt ültetett pécsi és villányi telepein, és 10 ellenálló hibridet különített el, melyeket 1906-ban kereskedelmi forgalomba hozott. 1910-ben 55 éves korában Villányban halt meg, így azt már nem tudhatta meg, hogy munkásságával gyökeresen megújította a magyar és európai szőlészetet. Eredményeit az utókor ismerte el.
Teleki Zsigmond öröksége
Fiai óriási adósságot örököltek, de folytatták a munkát: külföldre is terjeszkedtek, a villányi telepet pedig Közép-Európa legnagyobb alanyvessző- és oltványüzemévé fejlesztették. Később megvásárolták Villányban az egykori pezsgőgyár épületeit, ahol korszerű üzemet, irodát, pincét és palackozót hoztak létre, a Teleki szőlőtelepek pedig világszerte ismertté váltak. 1930-ban a barcelonai nemzetközi szőlőkongresszuson hivatalosan is elismerték, hogy a Teleki-féle alanyok filoxéra rezisztenciájának pozitív tulajdonságainak köszönhetően újulhattak meg Európa szőlőültetvényei, és ugyanebben az évben szobrot állítottak Teleki Zsigmondnak Villányban. A Teleki Andor és Sándor által fejlesztett szőlőtelepek 1945-ben állami kézbe kerültek.
